2012. január 23., hétfő

Fight with yourself. part 2.

Sziasztok.:) hm, már túlléptük a 3000es látogatást. nagyon köszönöm! meg is hoztam a másod részét az írásomnak.:D úgy terveztem, hogy háromnál nem lesz több. az utolsót lehet, hogy csak pénteken hozom, vagy előbb. még nemtudom.:) addig is jószórakozást hozzá!



Fight with yourself.
Part 2.


- Mi történt? – kérdezte Bonnie.
- Damon más valakiben keresi a vigasztalást. – válaszolt a lány egyhangúan, majd felkelt és a konyhába nehézkes léptekkel ment ki.
- Mit akarsz csinálni?
- Semmit! – kiáltotta a szomszéd szobából, s egy whiskeys üveggel és két pohárral tért vissza a nappaliba.
- Ugyanazt akarod csinálni, mint ő? Leiszod magad? – hitetlenül nézett a másikra.
- Nem csak ő teheti meg, hogyha valami baja van, akkor italba fojtja bánatát. – azzal töltött magának és a boszinak is, aki inkább eltolta magától a poharat.
- Szóval neked most valami bajod van… Csak nem féltékeny vagy? – nevetett fel Bonnie.
- Nem, csak nem szeretem, ha nem tudjuk megbeszélni a dolgokat. – vágta rá spontán, majd lehúzta a pohár tartalmát.
- De akkor sem csinálhatod ezt. – mutatott az ő italára, amit éppen elfogyasztani készült a lány.
- Mért nem? Ő szenvedhet miattam, de én nem szenvedhetek miatta?
- Mért szenvednél?
- Mert ahelyett, hogy alkoholista módjára iszom a whiskeyt, csinálhatnék mást is.
- Például Damonnel lennél?
- Például! Ha Stefan nem kavart volna be.
- Oh, Stefan tehet mindenről?
- Pontosan. Emésztem magam Damon miatt, pedig akár ez egy jó este is lehetne…
- Mi akadályoz meg? – vetette fel egyszerűen.
- Igazad van. Menjünk a Grillbe, te vezetsz. – fogta magát, átöltözött és már indultak is.
Alig pár percre rá már a bárban tekintetükkel keresték szőke barátnőjüket. Caroline az egyik asztalnál egy másik lánnyal cseverészett. Odamentek hozzájuk és fülig érő mosollyal köszöntek nekik.
- Sziasztok, csatlakozhatunk?
- Hogyne. Ő itt egy régi ismerősöm, Danielle. Danielle, ők a barátnőim, Elena és Bonnie. – a lány udvariasan köszönt, addig Bonniék helyet foglaltak velük szemben. Elena meglátta Damont a pultnál, aki épp a felszolgálólánnyal flörtölt.
- Rendelek valamit. – szólt nyersen és határozott léptekkel haladt a csevegő pár felé. – Egy pohárral kérek a legerősebb whiskeyből. – mondta, majd leült a férfi mellé.
- Kirúg a hámból, Miss Gilbert?
- Lett volna jobb programom is, de keresztbe tettek.
- Hát ezt sajnálattal hallom. A drága öcsikém ennyire rosszat tett?
- Nem ért valami kellemesen. – felelte unottan és megitta a pohár tartalmát, majd kért még egyet. – De most már tudom, hogy kiért érdemes harcolni. – Damon arcára a megdöbbenés ült. Tudta, hogy mire, illetve kire célozott a lány.
- Minden rendben? – Elena mögött Bonnie és Caroline jelent meg.
- Minden a legnagyobb rendben van. – mondta, miközben le sem vette a szemét Damonről.
- Ideje lenne menni. – szólt határozottan Bonnie.
- Jó szórakozást, Mr. Salvatore. – lehajtotta az utolsó kortyot, majd elsétált a barátnőivel.
- Mi volt ez? – kérdezte Caroline hitetlenkedve már a kocsiban ülve.
- Stefan megcsókolta őt, Damon meg komolyan vette. – válaszolt helyette Bonnie.
- Képes ezért haragudni? – Elena erre csak felvonta a vállát és üres tekintettel bámult ki az ablakon. – Nézd, hallottam, amit mondtál neki és én is megértettem a célzást. Ha tényleg szereted, harcolj érte!
Itt volt az a bűvös szó. Szereti. Igen, szereti. Bevallotta már magának ezerszer, de nem tudta hova tenni ezt az érzést. Először saját magával kellett megvívni a harcát, aztán szembenézhet Damonnel. Még nem érezte magát alkalmasnak erre. Őszintén, már sokat is ivott egy komoly beszélgetéshez.
- Most csak haza szeretnék menni. – a boszi szó nélkül lépett a gázra és meg sem állt a Gilbert házig.
- Megleszel egyedül? – kérdezte aggódva Caroline.
- Igen, köszönöm, hogy hazahoztatok. – mondta erőtlenül, majd kiszállt a kocsiból és határozatlan léptekkel tartott az ajtó felé. Az első dolga az lesz, hogy vesz egy forró fürdőt, aztán felhívja Damont. Nem bírná ki, hogy ne beszéljen vele.

**

Bő egy óra múlva az ágyban ücsörögve nézett farkasszemet a mobiljával. Lehet, hogy már túl késő és már azzal a lánnyal van valahol. De ha meg sem próbálja, holnap bánni fogja, hogy nem tette meg. Végül felkapta a telefont és gondolkodás nélkül tárcsázott. Damon nem vette fel. Holnap az lesz az első dolga, hogy átmegy hozzá.
*

Eközben a Salvatore-panzióban Damon és Melanie jó kedvűen nevetgéltek a nappaliban. A férfi agyát teljesen elborította a részegség és képtelen volt reálisan gondolkodni. A lány nyakán vámpírharapás díszelgett. A fiatalabbik Salvatore váratlanul belépett a házba és szórakozottan nézett végig a bátyán és a nőn.
- Hm, ki ez a lány? – érdeklődött Stefan kaján vigyorral.
- A tiéd lehet. – mondta hanyagul, majd hirtelen behúzott egyet az öccsének. – Ennyivel még tartoztam. – azzal a szobája felé indult.
- Látom, nem sikerült Elenával elsimítani a dolgot.
- Nem, de jó úton haladunk, ne aggódj. – szólt félvállról.
- Sok sikert, és ha nem bánod, elrablom ezt a csinos hölgyet.
- Csak nyugodtan. – Damon már a szobájában volt. Levette a pólóját és belevetette magát az ágyba. Sok energiára lesz szüksége, ugyanis holnap mindent helyre akar hozni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése